2011. augusztus 16. Egyszerre több településen, több utcában, jó ütemben halad a csatornafektetés abban az Európai Unió által támogatott fejlesztési projektben, amelynek révén 2012-ig megoldódnak Pákozd, Pátka és Seregélyes szennyvízgondjai, és Székesfehérvár csatornázottsága száz százalékossá válik.

A kora tavasszal egyszerre több helyszínen megkezdett munkák átmenetileg kellemetlenséget is okozhatnak az érintett utcák lakónak, ám ez nem kerülhető el: igyekezniük kell a kivitelezőknek, hiszen az érintett községekben és a megyeszékhelyen is vannak olyan mélyen fekvő területek, ahol az esős idő beállta előtt jó lenne végezni a munkákkal.

Azokon a főútvonalakon, amelyeken már befejezték a vezetékfektetést, ideiglenesen bitumenes zárással állítják helyre a nyomvonalat. Az útfelület végleges, sávos helyreállítására a teljes átadás után kerülhet sor. A bitumenes zárást már láthatják a fehérvári Fiskális útiak, és hamarosan a Béla úton is elvégzik az átmeneti javítást. A Mártírok útján pedig hamarosan megkezdődik a csatornafektetés. Ahhoz, hogy a meglévő székesfehérvári szennyvízhálózat fogadni tudja a Pátka–Csala, Öreghegy, Pákozd–Kisfalud és Seregélyes–Börgönd irányából érkező szennyvízmennyiségeket, néhány helyen szükséges az üzemelő szennyvízcsatorna felújítása és újjáépítése, így a munkák számos forgalmas útszakaszt is érintenek, például a Budai utat is.

A hálózat kiépítése mind a négy településen folyamatos, a kivitelezők igyekeznek kihasználni a kedvező időjárást, mert a tél erejétől, az őszi esőktől függően a munkák akár már november végétől február végéig szünetelhetnek. A kivitelezőkre háruló feladat nagyságrendjét, nehézségi fokát jól jellemzik a számadatok. A bővítés összesen 148,8 km gravitációs csatornát jelent – ez nagyjából a Székesfehérvár-Szombathely közötti távolságnak felel meg. A projekt kivitelezésén dolgozó, a munkát közbeszerzéssel elnyert KSZ 2010 Konzorciumnak – amelynek tagjai a KÖZGÉP Zrt. és a Szabadics Zrt. – építenie kell még emellett 41 kilométernyi nyomóvezetéket, valamint 26 db szennyvízátemelő telepet is. Az összesen mintegy 180 kilométernyi csatornából idáig 33,7 kilométer készült el, amiből 25 kilométernek már megtörtént a műszaki ellenőrzése is. A beruházás végéig, jövő év októberéig egyébként – szakaszosan – 6744 háztartás bekötése történik meg.

A környezetvédelmi fejlesztési projekt a Székesfehérvár és térsége szennyvíz-elvezetési agglomeráció még ellátatlan területeit fedi le, amelyek közé Székesfehérvár még csatornázatlan területei, valamint a környező települések, Pátka, Pákozd és Seregélyes tartoznak. A települések és településrészek a Velencei-tó érzékeny és fokozottan érzékeny vízgyűjtő területén találhatók, ezért különösen fontos a keletkező szennyvizek megfelelő összegyűjtése, elszállítása és kezelése. A beruházás eredményeképpen javul a Velencei-tó és a felszín alatti vizek minősége.

A projekt hosszú távon körülbelül 20 és fél ezer lakos javát fogja szolgálni abból a mintegy 114 ezerből, akik az érintett településeken és csatornabekötéssel rendelkeznek majd. A településeken keletkező szennyvizeket a szennyvízcsatorna-rendszer a meglévő székesfehérvári központi szennyvíztisztító-telepre vezeti. A szennyvíztisztító-telep megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a fogadott többletet biztonságosan, az előírásoknak megfelelően megtisztítsa, és a keletkező szennyvíziszapot kezelje.

A projekt tervezett nettó összköltsége 8,57 milliárd forint. A projekttámogatás becsült mértéke 75,49%. Ehhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Programja (KEOP) 6,43 milliárd forintos támogatást nyújt, amelyből 5,47 milliárd forint európai uniós forrás, 0,96 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás. A fennmaradó 2,14 milliárd forintot a négy önkormányzat önerőként biztosítja. A befejezés, üzembe helyezés várható időpontja 2012 vége.

A projekt keretében megvalósított létesítmények Pákozd, Pátka, Seregélyes és Székesfehérvár önkormányzatának 100%-os tulajdonába kerülnek.

További információ:

Hullay Gyula projektmenedzser

Tel.: 30/9390-4444

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.